Aki éhséggel gyógyította a pikkelysömöröt

A bélrendszer közel 8 méter hosszával a legnagyobb szervünk, mégis kínos beszélnünk róla. Kakilás, hányás, hasmenés… fúj, gusztustalan!

Egyre nyilvánvalóbb — tudományos adatok igazolják —, hogy a túlsúly, a depresszió, a különféle allergiák és számos komoly betegség mind-mind összefüggenek beleink állapotával. Ha tehát egészségesek akarunk maradni, törődnünk kell az emésztésünkkel.

Giulia Enders fiatal német kutatóorvos könnyed hangvételű könyvében közérthetően és szellemesen kalauzol el a belek világába. Számos praktikus tanáccsal is szolgál, hogy a sokak életét megkeserítő kisebb-nagyobb emésztési gondoknak végre búcsút lehessen inteni.

Könyve lebilincselő olvasmány. Alles über ein unterschätztes Organ. Vásárhelyi Barna A könyvben szereplő tanácsok, bár azokat a szerző és a kiadó gondosan mérlegelte és megvizsgálta, nem helyettesíthetik a szakorvost.

Az ismertetett adatokért a kiadó és a szerző semmilyen felelősséget nem vállal. A szerző, a kiadó, illetve megbízottaik személyi, tárgyi és képességbeli károk keletkezése esetén nem vonhatóak felelősségre. És Aki éhséggel gyógyította a pikkelysömöröt.

Előszó Császármetszéssel jöttem a világra, és nem tudtam szopni, így tökéletes mintapéldánya vagyok a Ha annak idején többet tudok a bélrendszerről, fogadásokat köthettem volna arra, hogy milyen betegségeim lesznek majd egyszer. Először laktózérzékeny lettem. Sohasem kérdeztem magamtól, miért tudtam ötéves vörös foltok hámlása a könyökön után ismét meginni a tejet, miért lettem egyszer csak kövér, majd megint sovány.

Tizenhét évesen minden ok nélkül egy apró seb keletkezett a jobb lábamon. Nem akart begyógyulni, ezért egy hónap múlva elmentem az orvoshoz.

A doktornőnek fogalma sem volt, mi lehet ez, és felírt egy kenőcsöt. Három hét múlva az egész lábam tele volt sebekkel.

Borítószöveg Miért pont a belek? - PDF Free Download

Aztán a másik lábam is, a két karom meg a hátam. Itt-ott még az arcom is. Szerencsére tél volt, így mindenki azt gondolta, herpeszem van és megkarcoltam a homlokom.

Egyik orvos sem tudott segíteni — olyan volt ez, mint az ekcéma. Arról faggattak, hogy stresszes vagyok-e, nincs-e valami lelki bajom. A kortizolkenőcs segített valamennyire, de amint abbahagytam, kezdődött az egész elölről.

InforMed Hírek14 Fogyni szeretnék Pánik szindrómával kezelnek.

Egy évig nyáron is harisnyában jártam, mintha tél lenne, hogy váladékozó sebeim ne hagyjanak foltot a nadrágomon. Aztán valahogy összeszedtem magam, és elkezdtem utánajárni a dolognak.

Véletlenül ráakadtam egy, az enyémhez nagyon hasonló bőrbetegségről szóló beszámolóra. Valakinél azután jelentkezett a betegség, miután antibiotikumot kapott; az első seb megjelenése előtt néhány héttel nekem is antibiotikumot kellett szednem. Ettől a pillanattól kezdve nem úgy álltam hozzá a bajomhoz, mintha egy bőrbetegség okozná, aki éhséggel gyógyította a pikkelysömöröt úgy, mint akinél egy bélrendellenesség miatt lép fel a bőrbaj.

Nem ettem tejtermékeket, gluténtartalmú ételeket, különböző baktériumkészítményeket vettem magamhoz, egészében véve egészségesebben táplálkoztam.

Ez alatt az idő alatt szert tettem néhány őrült tapasztalatra… Ha akkoriban már medikus vagyok, alig a felüknek dőltem volna be.

Vendégkönyv

Egyszer több héten át túladagoltam magamnak a cinket, ezért hónapokig rendkívül érzékennyé vált a szaglásom. Végül néhány trükk bevált, és ezek segítségével sikerült uralnom a betegségemet. Nagy sikerélmény volt, a saját bőrömön éreztem, hogy a tudás olykor hatalom. Elkezdtem az orvosi egyetemet. Az első szemeszterben egy bulin egy srácnak, aki mellett ültem, olyan erős szájszaga volt, amilyet korábban még soha nem éreztem.

Egészen szokatlan szag volt — nem az idősebb, ideges urak kaparós hidrogénaromája vagy a túl sok cukrot majszoló nénikék édeskés bomlásszaga. Egy idő után arrébb ültem. A következő nap a fiú már nem élt. Öngyilkos lett. Újra és újra eszembe jut. Lehetséges, hogy a beteg emésztőrendszer ennyire rossz szagú, és hogy ez a betegség a hangulatot is befolyásolja? Egy hét múlva vettem a bátorságot, és elmondtam a megérzéseimet a barátnőmnek. Néhány hónappal később súlyos gyomor-bél hurutot kapott.

Nagyon nyomorultul érezte magát. Amikor legközelebb találkoztunk, azt mondta, lehet valami a hipotézisemben, mert már aki éhséggel gyógyította a pikkelysömöröt nem érezte magát lelkileg sem annyira rosszul, mint a betegsége alatt. Ez adta meg a lökést, hogy alaposabban foglalkozzam a témával.

Ekkor találkoztam azzal a gyorsan fejlődő kutatási területtel, ami a bélrendszer és az agy kapcsolatát vizsgálja. Ebben a témában nagyjából tíz évvel ezelőtt csak kevés publikációt írtak, időközben azonban sok száz tudományos cikk született. Hogyan befolyásolja a bélrendszer az egészséget és a közérzetet — ez korunk új kutatási iránya!

A neves amerikai biokémikus, Rob Knight nyilatkozta a Nature-ben, hogy ez legalább annyira ígéretes, mint az őssejtkutatás. Olyan területre tévedtem, amit egyre izgalmasabbnak találtam. A tanulmányaim során feltűnt, hogy az orvostudomány milyen mostohán bánik ezzel a területtel. Ehhez jön még hozzá az is, hogy a bélrendszerünk sok szempontból egészen különleges szerv.

Az immunrendszerünk kétharmada a bélrendszer állapotától függ, lebontja a zsömléből és a tofukolbászból származó vegyületeket, illetve több mint harmincféle hormont termel. A legtöbb aki éhséggel gyógyította a pikkelysömöröt nagyon keveset tanul erről a képzése során. Néha megrémít, ha a tudósok zárt ajtók mögött vitatkoznak fontos kérdésekről — anélkül hogy a nyilvánosságot tájékoztatnák. Igaz, a tudományos óvatosság sokszor jobb az elhamarkodott véleményeknél.

De a félelem miatt fontos lehetőségektől eshetünk el. A tudományos világban időközben elfogadottá vált, hogy az emésztési problémák gyakran társulnak pszichés és idegrendszeri problémákkal. Az ilyen zavarokban szenvedő embereknek az agya a bélből egyszerűbb probléma esetén érkező jelzéseket is kellemetlen érzésként dolgozza fel, pedig semmi rosszat nem jelentenek.

Az illető nem érzi jól magát, s nem tudja, miért. Ha az orvos irracionális pszichés jelenségként kezeli az ilyen esetet, az nem segít! Ez csak egy példa arra, hogy egyes tudományos felfedezéseknek sokkal gyorsabban el kellene terjedniük! Könyvem célja, hogy kézzelfoghatóvá tegyem ezt a tudást, és szélesebb körben is megismertessem, amit a tudósok a kutatásaikról beszámoló cikkeikben írnak vagy a kongresszusok zárt ajtajai mögött elmondanak. Megértem, hogy van olyan páciens, aki kellemetlen betegségektől szenved, és csalódott az orvostudományban.

Lábdagadás

Aki éhséggel gyógyította a pikkelysömöröt árulok csodaszereket, és tudom, hogy még az egészséges bélrendszer sem gyógyír minden betegségre. Annyit tehetek, hogy szórakoztató hangnemben elmondom, mi a helyzet a belekkel, milyen újabb tudásnak vagyunk a birtokában, és ennek segítségével hogyan tehetjük jobbá a hétköznapjainkat. Orvosi tanulmányaim és az Orvosi Mikrobiológia Intézetnél írott doktori disszertációm segítenek abban, hogy értékeljem és rendszerezzem ezeket az eredményeket.

Személyes tapasztalataim megkönnyítik, hogy közelebb hozzam ezt a tudást az emberekhez. Végül is a fa nem kanál. Ez csupán a szemünkkel észlelt forma — egyenes törzs kerekded koronával — durva leegyszerűsítése.

Áyurvéda a mindennapjainkban, Dr. Tamasi József előadása

A föld alatt azonban legalább annyi gyökér található, mint ahány ág fent a levegőben. Az agy ugyanis a legtöbb impulzust a szemen keresztül kapja, és ezek közt ritkán fordulnak elő a fák könyvekben szereplő teljes ábrázolásai.

Lábdagadás - Budai Egészségközpont

A bőrünk alatt mindig történik valami: áramoltatunk, pumpálunk, felszívunk, összepréselünk, szétpukkantunk, kijavítunk és újra felépítünk dolgokat. Kifinomult szervek egész csapata dolgozik együtt olyan tökéletesen és hatékonyan, hogy egy felnőtt embernek óránként nagyjából annyi energiára van szüksége, mint egy százwattos villanykörtének.

A veséink minden pillanatban gondosan szűrve tisztítják a vérünket — a kávéfiltereknél sokkal alaposabban —, és a legtöbb esetben egész életünkön át kitartóan végzik feladatukat.

Tüdőnk olyan remekül van kitalálva, hogy tulajdonképpen csak a belélegzésnél használnak fel energiát a légzőizmok. Ha a bőrünk és izmaink átlátszóak lennének, látható lenne, milyen szép: mint egy nagyméretű felhúzható autó, puha és szívós. Ha többet láthatnánk annál, ami látható, azt is megfigyelhetnénk, hogy a sejtcsomók hogyan válnak emberré a kismama hasában. Egyszerre megérthetnénk, hogy milyen csodálatos módon fejlődik a magzat. Az érrendszer központi ércsomójaként aki éhséggel gyógyította a pikkelysömöröt a szív.

Ezzel majdnem egy időben létrejön a gerincünk, hólyagot képez, amely a test felső részébe vándorol, és ott marad. Ez a gerincvelői idegrendszerünk, amelyből kialakul az agyunk, és amelyből testszerte kisarjadnak az idegeink. És harmadikként megjelenik a fentről lefelé végighúzódó bélcső. A bélcsőből fejlődik ki a légzőrendszer és az emésztőrendszer is.

Öblöcskék jönnek létre rajta, amelyek balra és jobbra, körkörösen egyre inkább kiterjednek. Ezekből az öblöcskékből alakul ki a tüdő. A bélcső valamivel lejjebb kitüremkedik, ebből lesz a máj. Kialakul az epehólyag és a hasnyálmirigy is. Egyszersmind maga a bélrendszer is kialakul. Részt vesz a száj fáradságos felépítésében, kialakítja a nyelőcsövet, és egy kis gyomorzsákocskát hoz létre, amelyben majd néhány órán át tárolni tudjuk az ételt.

Borítószöveg Miért pont a belek?

A bélcső végül létrehozza fő művét, amelyről a nevét is kapta: a belet. A szív és az agy nagy tiszteletnek örvendenek.

A szív létfontosságúnak számít, mert ő pumpálja a vért a testben, az agyat azért csodálják, mert minden másodpercben bámulatos gondolatmeneteket talál ki. Mindeközben a bél legfeljebb a vécéig jut el, gondolják a legtöbben.